Könyvvizsgálat
Előszöris nézzük meg, hogy mi a könyvvizsgálat célja?
A könyvvizsgálat célja annak megállapítása, hogy a vállalkozások az adott üzleti évről készített éves beszámolói, egyszerűsített éves beszámolói, valamint a konszolidált éves beszámoló a számviteli törvény előírásainak megfelelően készültek-e el, illetve ezen beszámolók megbízható, valós képet adnak-e a vállalkozó vagyoni és pénzügyi helyzetéről, a működés eredményéről.
Hú, ez meglehetősen tankönyvszagú, kissé tudományos megfogalmazás. De a helyzet az, hogy sokkal egyszerűbben nem igen lehet megfogalmazni. Általában egy ilyen bonyolult, összetett megfogalmazás után sokaknak úgy tűnik, hogy ez egy misztikus dolog. És talán még érthetetlen is. De higgyék el, mi értjük, és ennek megfelelően végezzük a munkánkat. Ez valóban egy igen összetett, magas szintű szaktudást, és sok éves tapasztalatot igénylő feladat.
Ebből persze egyenesen következik, hogy nem végezhet bárki könyvvizsgálói tevékenységet.
Akkor nézzük meg röviden, hogy mikor kötelező a könyvvizsgálat.
A beszámolók készítésekor szembesülhetünk azzal, hogy a vállalkozásunk árbevétele, vagy esetenként az alkalmazottak száma az előző időszakhoz képest jelentősen megemelkedett. Ezekre a változásokra érdemes odafigyelni, ugyanis előfordulhat, hogy a Számviteli Törvény előírásai szerint a vállalkozás számára már kötelezővé vált a könyvvizsgálat.
Ezért is érdemes olyan könyvelőirodát választani, aki ezeket a változásokat nyomon követi. Ez persze feltételezi, hogy az adott iroda tevékenységei között szerepel a könyvvizsgálat.
Sokat segít, ha tudjuk, hogy mit is ír a Számviteli Törvény. A Számviteli Törvény 155. §-a minden kettős könyvelést vezető vállalkozás számára előírja a kötelező könyvvizsgálatot.
Nos, ez azért ennél kicsit bonyolultabb. Ugyanis ez a jogszabály az értékhatártól függően ez alól felmentést ad. Tehát akkor ez most mégsem kötelező minden kettős könyvelést vezető vállalkozás számára? Nézzük meg!
Mely esetekben nem kötelező a könyvvizsgálat?
Ahhoz, hogy ne legyen kötelező a könyvvizsgálat, két feltételnek kell együttesen teljesülnie. Az egyik az árbevétel nagysága, a másik az átlagosan foglalkoztatottak száma.
A tisztánlátás kedvéért megmutatjuk konkrétabban:
Ha az adott üzleti évet megelőző 2 üzleti év átlagában a vállalkozó éves (ha év közben kezdte meg a tevékenységét a vállalkozás, akkor azt az éves szintre kell átszámítani) nettó árbevétele nem haladta meg a 300 millió forintot, és az üzleti évet megelőző 2 üzleti év átlagában a vállalkozó által átlagosan foglalkoztatottak száma nem lépte át az 50 főt, abban az esetben törvény szerint a vállalkozás számára nem kötelező a könyvvizsgálat.
Nagyon fontos, hogy ennek a két feltételnek együttesen kell teljesülnie!
És végezetül pontokba szedjük, hogy melyek egy könyvvizsgáló legfontosabb feladatai?
A könyvvizsgálat területét érintő feladatok közül kettőt kiemelünk. Célunk a tájékoztatás, így a teljesség igénye nélkül mutatjuk be ezeket a feladatokat, és nem kívánunk minden apró részletbe belemenni. Nem tankönyvet kívánunk közreadni, csupán egy általános tájékoztatást. Kérjük nézzék el ezt nekünk!
- A jogszabályi megfelelés ellenőrzése
A könyvvizsgálat során ellenőrizzük, hogy az elkészített beszámoló formája és tartalma megfelel-e az érvényes előírásoknak (ezek lehetnek a számviteli törvény, esetleg érvényben lévő ágazati kormányrendelet, vagy egyéb jogszabályi követelmények). Ezzel egyidőben ellenőrizzük a kiegészítő mellékleteket és üzleti jelentéseket.
- Véglegesítés, eredmények áttekintése és jelentések készítése. Szükséges belső konzultációk lebonyolítása és azok dokumentálása.
Ebbe a körbe tartozik az audit módosítások összeállítása és leellenőrzése a könyvelésben, a teljességi dokumentumok elkészítése, aláírása, jelentések készítése, valamint a különféle könyvvizsgálattal kapcsolatos dokumentumok elkészítése.